Ezért leszünk szerelmesek! Hogyan működik a kémia?
A szerelemmel kapcsolatban sokszor emlegetik „azt a bizonyos” kémiát. És nemcsak városi legendáról van szó, tényleg befolyásolja a szerelembe esést néhány hormon. Melyek ezek, hogy működnek, és min múlik a szerelem kialakulása, illetve a monogám kapcsolat megtartása? A cikkből kiderül.
A tyúk vagy a tojás esete a szerelemben
Ami a szerelemmel kapcsolatban bizonyos, hogy a hormonok befolyásolják a kialakulását. Vagy mégsem így van, és valójában maga az érzelem az, ami beindítja a hormontermelést? Ezt tulajdonképpen homály övezi, de annyi bizonyos, hogy a hormonok nagyon is aktívan jelen vannak, amikor az embert utoléri a szerelem.
A hormonok nem olyanok, mint a vitaminok. Téves az az elképzelés, mely szerint „bevihetők” a szervezetbe, például táplálkozás útján. A hormonok ugyanis termelődnek, így étkezéssel mindössze a mértékük befolyásolható. Vagy akár az érzelmek által. A stressz például klasszikusan egy masszív hormontermelő időszak, a szervezetet készenléti állapotba állítja, beleértve a hormontermelést is. Ugyanez a helyzet a szerelemmel is.
Milyen hormonok termelődnek szerelem idején?
Az egyik elsődleges a feniletilamin. Amikor például első látásra kialakul valamiféle vonzalom – ezt szerelemnek nevezni talán még korai volna – ennek a hormonnak a mennyisége elszaporodik a szervezetben. A feniletilamin szintje már akkor felszökik, amikor legelőször látja meg egymást két ember, tehát maga a vonzalom egy pillanat alatt is kialakulhat. Ennek a hormonnak egyébként kedélyjavító hatása van, és olyan klasszikus, szerelmesekre jellemző tüneteket okoz, mint a kipirosodás, tenyérizzadás vagy a szapora pulzus és a szívdobogás. A feniletilamin nagyjából másfél évig van magasabb szinten jelen a szerelmes ember szervezetében: ilyenkor jóleső izgalom és stressz, illetve boldogság keríti hatalmába a feleket találkozóik előtt és egymás közelében. Szavatossága nagyjából kétéves, ennyi idő alatt kiürül a szervezetből, ami abból a szempontból talán nem is gond, hogy az ember így visszanyeri a kontrollt önmaga felett, ami a feniletilamin hatására bizony erőteljesen tompul. A szerelem tehát tényleg vak, meggondolatlan és őrült lehet a kémia miatt.
Hűtlenség a szerelemben
Szerelem idején emellett aktiválódik az agy dopamin-termelésért felelős része is, tehát ez a hormon is komoly szerepet játszik a szerelmes emberek szervezetében. Helen Fisher, a világ egyik legjelentősebb antropológusa azt is megállapította ezzel kapcsolatban, hogy míg a nőknél az emlékekért, érzelmekért felelős területek aktiválódtak, addig a férfiaknál a szexuális vonzalomért felelős részek. A dopamindominancia az újdonságra való vágyért is felelős, mindkét nem esetén – vagyis a csapodárabb, könnyedén vonzalomba-szerelembe eső típusoknál erőteljesebb ennek az anyagnak a termelődése.
Oxitocin: egy szintén fontos szerelem hormon
A felsoroltak, továbbá az adrenalin és a vazopresszin mellett oxitocin is termelődik akkor, amikor az ember szerelembe esik. A szerelemes ember szervezetében magasabb szinten van jelen, illetve a szexuális együttlét során is felszabadul oxitocin. Utóbbi hozzájárul ahhoz, hogy a kapcsolat monogám lehessen, vagyis bizonyos mértékben a szexuális kötődésért, hűségért, másoktól való tartózkodásért is felelős. Itt sem tudni, mi volt előbb: egymás megérintésekor ugyanis a szerelmesekben megugrik az oxitocin szintje, viszont már magára az érintésre is a magasabb oxitocinszint motivál.
Szerelem és szexualitás: mi újság a feromonokkal?
Valóban bocsát ki az ember is feromonokat, amelyek a vonzódásra, szerelem kialakulására hatással lehetnek, azonban ezek közel sem olyan dominánsak, mint az állatvilágban – ellenkező esetben az emberek képtelenek lennének például a munkájukra vagy mindennapi teendőikre koncentrálni, és a monogám kapcsolatok is a süllyesztőben landolnának.
A szerelem kialakulására ezek mellett még számtalan vegyület lehet befolyással. Van, amelyekről valószínűleg még nem is tudunk, de folyamatosak a kutatások a szerelem kémiájával kapcsolatban.
