A kókuszzsír
Mi is az a kókuszzsír? Miért lehet hasznos számunkra?
A kókuszzsír egy főként telített zsírsav szerkezettel rendelkező, közepes hosszúságú zsírsavakat tartalmazó (MCT – medium chain trigliceride), általában színtelen és szagtalan növényi zsír.
A kókuszsírnak két fajtáját különböztethetjük meg: a szűz és szűrt változatot. A szűz kókuszolaj enyhén kókuszillatú és ízű. Alacsony hőmérsékleten és vegyi anyagok nélkül vonják ki a kókuszdió húsából. A szűrt kókuszolaj teljesen íztelen és szagtalan, a gyümölcs szárított húsából nyerik magasabb hőmérsékleten, általában gőzöléses eljárással.
A zsírok és olajok kémiai szempontból szén, hidrogén és oxigén atomokból épülnek fel.
Ezek a szénláncok a különböző zsír és olaj típusoktól függően eltérő hosszúságúak, vagyis eltérő mennyiségben tartalmaznak szénatomokat, melyek a szénlánc kialakulásának alapelemei.
A szénlánc hosszúságától függően beszélünk rövid, közepes és hosszú szénláncú zsírsavakról.
A különböző zsír és olajtípusoktól függően eltérő a szénláncot felépítő szénatomok között kialakuló kötésszerkezet is. A szénláncban a szénatomok közti kötésszerkezet azt határozza meg, hogy telített vagy telítetlen zsírsavak alkotják-e többségében a zsírmolekulát.
E kémiai jellemzők azt is meghatározzák, hogy zsírról vagy olajról beszélünk. Minél több telítetlen kötéssel rendelkezik a zsírmolekula, annál inkább olaj, vagyis folyékony a halmazállapota szobahőmérsékleten.
A kókuszzsír szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, mivel főként (80%-ban) telített kötéseket tartalmaz.
A sertészsírhoz hasonlóan a kókuszzsír is jórészt telített kötés-szerkezettel rendelkezik, azonban koleszterint nem tartalmaz a sertészsírral ellentétben, valamint a szénláncok hossza is eltérő. Míg a sertészsír főként hosszú szénláncú zsírsavszerkezettel rendelkezik, a kókuszzsírt főként közepes hosszúságú zsírsavak (MCT) alkotják. A telített kötéseknek köszönhetően stabil molekulaszerkezet jön létre, ebből kifolyólag bátrabban hevíthető, mint a napraforgó olaj anélkül, hogy a zsírsavszerkezet károsodna, és a szervezet számára káros anyagok képződnének. Nem véletlenül dolgozunk mi is kókuszzsírral a Metodic Food ételeinek készítésekor. Felhívom a figyelmet, hogy a nagyobb arányban telítetlen kötésszerkezettel rendelkező olajok (pl. olívaolaj, lenolaj, kendermagolaj, halolajok) sütési célra nem javasoltak.
A kókuszzsírt kötési tulajdonságából fakadó hőállóságát kihasználva elterjedten használják sütőzsiradékként. Amiért a háziasszonyok külön kedvence lehet, az hogy akár palacsinta, akár egy reggeli tükörtojás kókuszzsírral történő elkészítése közben nincs kellemetlen szag a konyhában. A kókuszzsír süteményekhez, szendvicskrémekhez, sütéshez, pirításhoz, akár fritőzben és wokban elkészítve, valamint vaj és vajkészítmények helyettesítésére egyaránt alkalmazható. A legtöbb ember számára ugyanis, hormonális sajátosságok miatt, nem javasolt a tejtermékek fogyasztása. Sőt, bizonyos hormontípusok esetében komoly súlyproblémákhoz vezethet. Mit kell tudni a táplálkozás hormonokra gyakorolt hatásairól? Olvass tovább!
A kókuszzsír – közepes hosszúságú zsírsavtartalma (MCT) miatt –, az epe és a zsírbontó enzimünk, a lipáz hiányában is felszívódik, ezért alkalmazzák célzott betegterápiában (epebetegség és hasnyálmirigy gyulladás későbbi fázisában, felszívódási és emésztési zavarokban) is, mint könnyen emészthető és felszívódó zsiradékforrást.
Azonban ne felejtsük el, hogy a kókuszzsíron kívül, amelyet testünk a többi olaj és zsiradékféleséghez hasonlóan energiaforrásul használ (867 kcal/100g), testünknek számos speciális (esszenciális) zsiradékra van szüksége a sejtépítéshez és egyéb sejtfunkciók fenntartásához.
Az egész napi zsiradékszükségletünket ne csak kókuszzsírból fedezzük, hanem egyéb jó minőségű, hidegen sajtolt olajokat is fogyasszunk a táplálkozási típusunknak megfelelően, hogy a szervezet igényeinek megfelelő zsírsavarányt fenntartsuk. Tudj meg többet a táplálkozási típusokról!
Az étkezési felhasználás mellett a kókuszzsír bőrápolásra is kitűnő lehet. Tegyünk vele próbát!
