A túlsúly gyakori szervi oka: ha kezelik, a fogyás is beindul
A túlsúly, az elhízás mögött sokszor nem kizárólag életmódbeli tényezők húzódnak meg, hanem betegségek a pluszkilók okozói. A pajzsmirigy problémái ezek közül is kiemelkednek, hiszen a teljes lakosságra vonatkoztatva a betegek számát, kijelenthető, hogy népbetegségnek számítanak. A pajzsmirigy betegségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mutatjuk be, és a velük kapcsolatos legfontosabb kérdésekre adunk választ cikksorozatunkban.
A jellemezően nőknél gyakoribb pajzsmirigy betegségek ma már népbetegségnek számítanak, alulműködéssel a teljes lakosság 4,4%-a küzd, túlműködéssel pedig 1,4%-a.
De mi az a pajzsmirigy, és milyen feladatokat lát el?
A pajzsmirigy egy kicsi, mindössze 2-4 dkg-s szerv, amely a légcső előtt helyezkedik el, nevének megfelelően pajzsszerűen. Jód és fehérje felhasználásával trijód-tironint (T3) és thiroxint (T4) termel. Ezeknek a mennyiségét a TSH-hormon szabályozza, amit azonban nem a pajzsmirigy, hanem az agyalapi mirigy termel. Alapanyagcsere-szabályozó szerv, így a szervezet szinte minden sejtjére hatást gyakorol. Pontosan mi mindenben vesz részt?
Szabályozza az:
- anyagcsere-folyamatokat,
- fehérjeszintézist,
- testhőmérsékletet,
- oxigénfogyasztást,
- terhesség esetén a magzat idegrendszeri fejlődését,
- és a koleszterinszintet.
Továbbá felelős:
- a központi idegrendszer,
- a szív,
- a bélrendszer,
- a gyomor
- és a bőr megfelelő működéséért.
Mi minden befolyásolhatja a pajzsmirigy betegségek kialakulását?
- Csekély mennyiségű jódbevitel,
- túlzott mértékű jódbevitel – a napi optimális jódfogyasztás 100-150 mikrogramm, fejlődő szervezet és terhesség esetén több valamivel.
- Éghajlat, lakóhely – Magyarország közepesen jódhiányos terület. Mivel a kevés jód egyik fő okozója a pajzsmirigy alulműködésnek, ez növeli a kialakulás kockázatát.
- Az agyalapi mirigy által termelt TSH hormon szintje az egyes napszakokban változhat, és dominanciája is eltérő lehet – így mindig az egyéni felépítés, működés jelent befolyásoló tényezőt.
- Öröklött hajlam.
- Autoimmun folyamat – mikor látszólag ok nélkül alakul ki alulműködés.
- Stresszes életmód.
Amikről a legtöbbet hallani: pajzsmirigy alul- és túlműködés
- Pajzsmirigy alulműködés
Ilyenkor nem elegendő mértékű a pajzsmirigy hormonok termelődése, amely különféle tüneteket okoz, például levertséget, fáradtságot, fáradékonyságot. Mivel nem megfelelő az anyagcsere-szabályozás folyamata, kialakul túlsúly is, illetve gyakori a székrekedés. Ezek mellett a száraz bőr, rossz köröm, hulló haj, puffadt arc, illetve a menstruációs zavarok és a terméketlenség is pajzsmirigy alulműködésről árulkodhatnak. Kiváltó okai lehetnek többek közt a jódszegény táplálkozás, a pajzsmirigy idült gyulladása, hormontartalmú gyógyszerek fogyasztása és korábbi pajzsmirigy műtét is.
- Pajzsmirigy túlműködés
A túlműködés értelemszerűen túltermelődést jelent, amelyet okozhat túlzott mértékű jódbevitel, autoimmun betegség vagy jóindulatú pajzsmirigy daganat is. Előfordul azonban, hogy kiváltó oka az agyalapi mirigy: túl magas TSH-termelés esetén kialakulhat túlműködés. A tünetek ellentétesek, mint az alulműködés esetében, sokszor folyamatos, nem várt fogyással jár és hasmenéssel. Jellemző a túlpörgés, gyors mozgás és beszéd, az idegesség és az ingerlékenység, az álmatlanság, a szapora pulzus, a dülledt szem, illetve a pajzsmirigy megnagyobbodása is.
Elhízás és a hormonok kapcsolata
A pajzsmirigy mellett még három másik hormontervelő szerv van, amely beleszól a testfelépítésbe és a hízásra való hajlamba. Sőt, még azt is meghatározza, mitől hízik valaki. Ezek a mellékvese, a már említett agyalapi mirigy és nőknél a petefészek. Ha érdekel, hogyan hatnak a tested formájára, olvass tovább ide kattintva!
