Érdemes probiotikumokat fogyasztanunk?
Ismert tény, hogy legféltettebb kincsünk – egészségünk megőrzésében számos tényező játszik szerepet. Egyre többen ismerik fel a megfelelő életmód, azon belül a táplálkozás fontosságát. Természetesen ez a felfogás sem új keletű dolog, már Hippocrates gondolatiban is megjelenik a táplálékok fontossága: „Mindennapi ételed legyen mindennapi orvosságod!”
Helyes táplálkozással a betegségek 30-35%-a, megfelelő életvitellel 40-70%-a megelőzhető lenne.
A táplálkozás előtérbe kerülésével bővül az élelmiszerek összetevőinek vizsgálata is. A komponensek közül kiemelt szerepet kapnak a probiotikumok. Évek óta számtalan vizsgálatot és kutatást végeztek ezen összetevők hatásával kapcsolatban.
A probiotikumok használata egyre szélesebb körben terjed el. A média által egyre gyakrabban közvetített gondolat miszerint a pre- és probiotikumok előnyös hatással vannak szervezetünkre. Az élelmiszergyártó cégek is ezekre az ismeretekre építve próbálják termékeiket még kelendőbbé tenni. Különösen az utóbbi évtizedekben fejlesztik ezeket a termékeket azzal a céllal, hogy minél nagyobb számban juttassanak bifido- és lactobacillusokat (probiotikus törzsek) az emberi szervezet emésztőrendszerébe. Jó néhány televíziós reklám foglalkozik a bélflóra egyensúlyával, az emésztés megkönnyítésével, ezzel kapcsolatban a probiotikus élelmiszerek propagálásával.
Mik is azok a probiotikumok?
A probiotikumok olyan humán bélbaktériumok, amelyek rendkívül jótékony hatást gyakorolnak a szervezet egészségi állapotára. A bél immunrendszere immunrendszerünk legnagyobb részét képviseli, tehát a bélflóra épségével az egészség jelentős mértékben befolyásolható.
A bélflóra egészségét magában foglaló étrend pro-, prebiotikumokban és rostban gazdag táplálékokat tartalmaz, amelyek optimális környezetet teremtenek a hasznos baktériumoknak, növelve a számukat, illetve elősegítik a patogén (káros) baktériumok visszaszorítását.
„Hazai felmérés adatai szerint az emberek 64%-a küzd emésztőrendszeri problémákkal, és ez a tény még inkább a pre- és probiotikumok, valamint az egészséges és kiegyensúlyozott, a szervezet egyedi igényeit kielégítő táplálkozás fontosságát hangsúlyozza.
Mi a különbség a probiotikus és a hagyományos termékek között?
A probiotikus élelmiszerek, termékek funkcionális élelmiszereknek minősülnek, melyek meghatározása: „azok az élelmiszerek, amelyek az emberi szervezetbe jutva a bélrendszer mikrokörnyezetének megváltoztatásával az ember egészségre kedvező hatást gyakorolnak.”
A probiotikus élelmiszerek nagy részét a tejtermékek képviselik. Előnyben részesített hordozók: savanyított tejtermékek, tejszín-, túrókészítmények, vajkrémek, sajtkrémek, érlelt sajtok.
A megbízható probiotikus termékek esetében elvárás, hogy a címkén feltűntetett probiotikus törzs legyen ténylegesen jelen az élelmiszerben (több vizsgálatban fordult elő, hogy a beazonosított és a termékcímkén megadott törzs nem egyezett meg). Alap kritériumaik, hogy a kellő mennyiségben, a szavatosság lejártáig tartalmazzanak hasznos baktériumokat. Emellett meg kell felelniük a következőknek: a hasznos baktériumok élő formában legyenek jelen a termékben a minőség megőrzésének dátumáig és megfelelő mennyiségben tartalmazza őket az adott élelmiszer.
A hagyományos joghurt kultúra tagjai „ tranzit” utasoknak tekinthetőek, kisebb részük eljut a vastagbélig, de ott nem képesek megtapadni, kolonizálódni. Ettől függetlenül hasznosak, hiszen elősegítik a probiotikus baktériumok hasznosulását, biztosítják a megfelelő környezetet számukra, elősegítik az adhéziót.
Természetesen az élelmiszereken kívül táplálék-kiegészítők formájában is találkozhatunk probiotikumokkal. Általában kapszulaforma jellemző a probiotikus étrend kiegészítőre, de szuszpenzió formájában is forgalmazzák. Használatuk a kényelmi világ elvárásaiba illeszkedik,
hosszú eltarthatóságuk miatt előnyt élveznek a probiotikus élelmiszerekkel szemben
természetesen az élvezeti értéktől eltekintve.
Mikor ajánlottak a probiotikum?
Használatuk károsodott bélflóra esetén ajánlott, melynek kiváltó okai lehetnek
- antibiotikumok szedése
- helytelen táplálkozás
- stresszes életmód és különböző környezeti ártalmak
- gyomor – és bélrendszeri fertőzések után, a bélflóra egyensúlyának helyreállításához
- utazás előtt, a fertőzések kivédéséhez
