Az autizmus és a bélbaktériumok kapcsolata – áttöréshez értünk?
Az autizmus jelenleg
Az elmúlt években tovább növekedett az autizmus kialakulásának gyakorisága az USA-ban: a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) felmérései alapján jelenleg minden 68 gyermekből 1 autista. Az autizmus spektrum betegség (ASD, magyarul ASB) az egyik olyan 21. századi népbetegségünk, amely még most is rengeteg kérdést vet fel a tudósokban, kutatókban, orvosokban.
Máig nem lehet tudni, pontosan mi okozza ennek a betegségnek a kialakulását, illetve előfordulásának folyamatos növekedését. A kutatók az elmúlt öt évben ezekre a kérdésekre akartak választ kapni, és elkezdték az autizmus kialakulásának kockázatát már nem feltétlenül csak az agyhoz, hanem a bélhez is kötni.
Ez persze első hallásra könnyen őrültségnek hangozhat, de több szempontból vizsgálva is értelmet nyer a teória, akár azt tekintve, milyen nagy arányban társul az autizmushoz valamilyen gyomor- és bélrendszeri tünet. A tudósok azon megállapítása azonban, miszerint az ASD bizonyos mértékben az agyon kívülről is származhat, mindenképpen jó hír.
Mik állhatnak a betegség hátterében?
Az autizmus kialakulásában több különböző tényező is szerepet játszhat, mint például a gyulladás, a környezeti toxinok, a genetika, az immunrendszer változásai és a bélbaktériumok megváltozása. Ez ismét okot adhat arra a feltételezésre, hogy a felsorolt lehetséges tényezők összefüggésben állnak a bél egészségével, ami változásokat kezdeményez az agyban, s hogy végülis így jutunk el addig az állapotig, amit autizmus spektrum betegségnek hívunk. A jelenlegi felmérések szerint az autizmussal diagnosztizált gyermekek 70%-ának vannak gyomor- és bélrendszeri panaszai.
Tudományos előrelépés
A közelmúltban a Frontiers in Cellular Neuroscience című folyóiratban közöltek egy tanulmányt, melyben kínai, filippín és amerikai kutatók mutattak példákat a bélbaktériumok fontosságára az ASD esetében. Ilyen volt az például, amikor a szülés fajtáját helyezték a középpontba, legyen az természetes, vagy császármetszés, annak megfelelően, hogy melyik szülésnél milyen baktérium telepedik le a csecsemő belében. Az egyéb, a terhességben szerepet játszó faktorokról, legyen szó elhízásról, diétáról, vagy akár terhességi diabéteszről, szintén kiderült, hogy valamilyen kapcsolatban állnak az autizmussal.
A tanulmányban azt is leírják továbbá, hogy azok a gyermekek, akik az első három évük során antibiotikumoknak voltak kitéve, kevésbé változatos baktériumpopulációval rendelkeznek, s ez is összefüggésben állhat az ASD kialakulásának kockázatával, csakúgy, mint a terhesség alatti antibiotikum-szedés.
A szoptatás valószínűleg az újszülött bélbaktériumaiban betöltött szerepe miatt az ASD kockázatának csökkenésével jár. Érdekes, hogy a bélben lévő baktériumok ilyen jellegű változásai összefüggenek az ASD-vel, és azt is tapasztalták, hogy szintén összefüggésbe hozhatók a bélrendszerrel kapcsolatos rendellenességekkel, mint például a Crohn-betegséggel, vagy a gyulladásos bélbetegséggel.
A jelentés egy része a bélflóra modulálásáról és az autista gyerekek ily módon történő gyógyításáról szól. Ez a lenyűgöző áttekintés a probiotikumokat és a prebiotikumokat, valamint az étrendi beavatkozásokat vizsgálja, mint lehetséges terápiás eszközöket az ASD kezelésére. Emellett kapunk egy nagyon alaposan összeállított összefoglalót az összes olyan szakirodalomból, amely ezt a beavatkozást vizsgálja.
A megfelelő diéta tehát bizonyítottan jó hatással van az autista gyermekek állapotára. A Metodic minden különböző problémára és állapotra pontosan kiszámolt és megvizsgált összetevőkből, óriási odafigyeléssel készíti speciális ételeit, amelyeket házhoz is szállítunk. Itt tudsz körülnézni.
Ez a publikáció egy kifejezetten fontos dologra hívja fel a figyelmet, mégpedig az autizmus holisztikus megismerésére, amely nem csak az agyra összpontosít. A szerzők, kutatótársaikkal egyetemben világosan megmutatták nekünk, hogy a bélflóra különböző változásai nem csak az autizmus velejárói, de kiváltói is lehetnek, fontos oksági szerepet is betölthetnek a betegség kialakulásában. Ez azt is jelenti egyben, hogyha képesek leszünk manipulálni a bél szervezetet, akkor a jövőben talán már a kezünkben lesz a kulcs az autizmus spektrum betegség gyógyítására.
