Soványkultusz, plus size és a fitnessmodellek: mi a fene van a világgal?

A plus size (vagyis duci)modellek pár évvel ezelőtt kezdtek “hódító” útjukra indulni, akkor még csak egy-egy, általában botránnyal végződő divatkampányban. A közösségi médiában hatalmas követőtáborokkal rendelkeznek, ennek pedig az az oka, hogy rengetegen tudnak azonosulni velük: a teltebb formákkal, a pluszkilókkal, a 38-as feletti méretekkel, vagy akár a narancsbőrrel.

Ashley Graham, az egyik legnépszerűbb plus size modell

Jó-e a plus size modellek kultusza?

Nem tisztünk eldönteni, “jó-e”, maximum abban a kérdésben, amelyben kompetensek vagyunk: ez pedig az egészség témaköre. Nincs gond a plus size-zal addig, amíg valakinek alapból “nagyobbak” a méretei, mint a konfekció 36-38-as ruhák. Amíg valakinek ebben az állapotban természetes és egészséges az alkata, amíg neki ez az optimális mindenféle szempontból. Vannak, akik a genetikai adottságaik miatt sosem lesznek nádszálkisasszonyok, ahogy olyanok is akadnak, akiknek a hízás okoz (illetve nem okoz) gondot.
A plus size-t népszerűsíteni azonban azért meggondolatlan és felelőtlen dolog, mert sok esetben nem csupán a természetes, egészséges állapotot hirdetik ezzel, hanem ugyanúgy egy egészségtelen szélsőséget propagálnak, ahogy a csontsovány modellek ajnározása és követendő példaként való beállítása is.
Jó, hogy megmutatják végre a médiában is, hogy létezik (boldog) élet és csinos nő az XS-es, S-es vagy M-es méretek felett is, amíg az egészséges. De onnantól már kérdéseket vet fel mindez, amikor 48-as, 50-es méretű, láthatóan igen magas testzsírral rendelkező, vagyis erősen túlsúlyos nőket mutogatnak, mint “normálisakat”. Egy amerikai kutatásból az is kiderült, hogy az emberek motivációja csökkent a fogyásra az elmúlt nagyjából három évtizedben – ami nagyban köszönhető a túlsúly mára egyre kedvezőbb társadalmi megítélésének is. (A kutatás eredményét a Daily Mail publikálta.)
Hogy miért baj ez? Az emberek  emiatt elkezdenek nem törődni magukkal. “Ha ő modell, én is lehetnék…”, és nem foglalkoznak azzal, hogy talán le kéne adni pár kilót – nem feltétlenül a külsejük, hanem az egészségük érdekében. Nem mennek orvoshoz azt kérdezve, mi az oka a moccanni nem akaró pluszkilóiknak, így a betegségeikre, az életmódjukkal kapcsolatos hibákra, problémákra sem derülhet fény.

Leáldozott a fogyókúráknak?

Ez lenne a legjobb, de sajnos aligha örülhetünk ennek. A divatházak nagyobb része még mindig (egészségtelenül) vékony modellekkel reklámozza a kreációit, akik sokszor egyébként még kamaszlányok… A férfiak között is sok van, aki a nőies formákat szereti, de a pluszkilókat már kevésbé tolerálja, pláne a fiatalabb generációk közt. A nők pedig szeretnének megfelelni egy kreált képnek ugyanúgy, mint a férfiak ízlésének – így időről időre fogyókúrába kezdenek.
A cél azonban itt sem a szélsőségek követése lenne – egészségtelen étkezés, majd a pluszkilók láttán vad fogyókúrázás -, hanem az egyensúly megtartása, az egyéni, testi jellemzőkre való odafigyelés, a megfelelő tápanyagbevitel és az egészségtelen hozzávalók, a testet mérgező anyagok elhagyása.

Facebook-os szavazásunkon toronymagasan a bal szélső képet választottátok, mint kívánt alakot

Az erős az új szexi?

A másik, jelenleg uralkodó kultusz, főleg a közösségi médiában a fitnessmodellek generációja. Napi 4-6 órát gyúró, kockás hasú és acélos fenekű lányok pózolnak a tükör előtt, és hirdetik az “egészséges” életmódot. A sport szükséges, ezzel mi is maximálisan egyetértünk, de itt is figyelembe kéne venni azt, hogy ne egy szélsőség legyen a követendő példa. Annyi “ihletet”, annyi motivációt merítsen mindenki belőlük, amennyi ahhoz szükséges, hogy felkeljen a kanapéról.

Plus size-tól a fitnessmodellekig – mi ennek az egésznek a lényege szakértői szemmel? Tanácsaink:
Mivel tudunk mindebben segíteni? Például Metodic Food egészséges, természetes ételeivel, amelyek glutén- és laktózmentes alapanyagokból készülnek, cukor és adalékok hozzáadása nélkül, országos szállítással.