Tészta vagy “nem-tészta”: létezik-e jó választás?
A tészta egy igazi “mumus” étel a diétázók szemében, szinte az elsők között van a kiiktatandó ételek listáján. Amit viszont érdemes tudni, hogy nem minden tészta ellenség, és nem is kell mindenkinek lemondania róla, pusztán választás kérdése az egész. Mint minden. Milyen tésztákat érdemes vagy nem érdemes enned? Most megtudhatod!
Mit érdemes tudni róluk?
Valamivel egészségesebb választást jelentenek, mint a sima fehér lisztes változatok, mivel glikémiás indexük kedvezőbb, rosttartalommal is rendelkeznek, nem csak üres kalóriaforrások – azonban kalóriatartalmuk nem sokban marad el sima társukétól, és gluténtartalommal is rendelkeznek.
Ajánljuk-e vagy sem?
- Gluténérzékenyeknek értelemszerűen nem megfelelő ez a lehetőség.
- Fogyni vágyók közül senkinek sem ajánljuk, mivel nem segítenek a többletkilók leadásában.
- Olyanoknak sem, akik bár nem gluténérzékenyek, hajlamosak puffadásra – a gluténtartalmú ételek fokozottan puffasztó hatásúak.
- Azoknak javasoljuk csak max. heti egyszeri-kétszeri fogyasztásra, akik nem rendelkeznek súlyproblémákkal/hízniuk kéne inkább, és nem reagálnak rosszul a gluténra.
- Azok közül pedig, akik már ismerik az anyagcseretípusukat: az erőteljesebb szénhidráttípusok fogyaszthatják, akikre az előző pont is érvényes.
Az egészségmegőrzés érdekében válassz speciális, Rád alakított étrendet – A Metodic Anyagcseretípus mérésen ebben segítünk. Ha pedig problémát okoz, hogy a típusodnak megfelelően étkezz, válaszd a Metodic Food-ot, ahol személyre, vagyis anyagcseretípusodra szabott fogások közül válogathatsz.
Mit kell tudni róluk?
Az összetételükön kívül más fontos információ nincs velük kapcsolatban. Készülhetnek rizslisztből vagy kukoricalisztből, amelyek erős szénhidrátforrások, viszonylag gyors felszívódással, de összességében egészségesebbek, mint fent említett társaik, és nem is puffasztanak.
Ajánljuk-e?
Inkább, mint az első pont szereplőit. A kukoricatésztára egyénileg, vannak, akik rosszabbul reagálnak, illetve olyanok is, akik érzékenyek rá. Típustól függően többeket hizlalhat is, erre érdemes odafigyelni. Fehérjetípusúaknak kisebb, szénhidráttípusoknak normál mennyiségben sem okoz gondot heti 2-3 alkalommal. De ez nyilván azon is múlik, mivel eszed, megfelelőek-e a tápanyagarányok.
A bioboltok polcain megjelentek a különféle alternatív tészták is, például hüvelyesekből készült lisztekből, illetve ősgabonák vagy álgabonák lisztjéből. Ezek sokkal kedvezőbb felszívódású, rostban gazdagabb szénhidrátforrások, mint az eddig említett tészták közül bármelyik.
Kinek ajánljuk?
Típustól függetlenül lehet fogyasztani őket, a hüvelyesek lisztjéből készült tésztákat mértékkel, mert puffadást okozhatnak. Természetesen itt is fontos odafigyelni, mivel fogyasztod együtt, és figyelni a megfelelő egységekre.
Milyen az ízük?
A hajdinalisztből készült tésztáknak van egy sajátos, egyedi, “hajdinás” ízük, a köleslisztből készültek már megközelítőleg ugyanolyanok, mint a sima tészta, a csicseriborsó lisztjéből készült tésztaféléknek pedig teljesen “igazi” íze van.