Az autizmus és a bélbaktériumok kapcsolata – áttöréshez értünk?
Olvasási idő: 7 perc
Máig nem lehet tudni, pontosan mi okozza az autizmus kialakulását, illetve előfordulásának folyamatos növekedését. A kutatók az elmúlt években ezekre a kérdésekre akartak választ kapni, és elkezdték az autizmus kialakulásának kockázatát már nem feltétlenül csak az agyhoz, hanem a bélhez is kötni.
Ez persze első hallásra könnyen őrültségnek hangozhat, de több szempontból vizsgálva is értelmet nyer a teória, akár azt tekintve, milyen nagy arányban társul az autizmushoz valamilyen gyomor- és bélrendszeri tünet. A tudósok azon megállapítása azonban, miszerint az ASD bizonyos mértékben az agyon kívülről is származhat, mindenképpen jó hír.
Az autizmus jelenleg
Az elmúlt években tovább növekedett az autizmus kialakulásának gyakorisága egy USA-ban készült tanulmány szerint: a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) felmérései alapján jelenleg minden 68 gyermekből 1 autista. Az autizmus spektrum betegség (ASD, magyarul ASB) az egyik olyan 21. századi népbetegségünk, amely még most is rengeteg kérdést vet fel a tudósokban, kutatókban, orvosokban.
Mik állhatnak a betegség hátterében?
Az autizmus kialakulásában több különböző tényező is szerepet játszhat, mint például a gyulladás, a környezeti toxinok, a genetika, az immunrendszer változásai és a bélbaktériumok megváltozása. Ez ismét okot adhat arra a feltételezésre, hogy a felsorolt lehetséges tényezők összefüggésben állnak a bél egészségével, ami változásokat kezdeményez az agyban, s hogy végülis így jutunk el addig az állapotig, amit autizmus spektrum betegségnek (ASD) hívunk. A jelenlegi felmérések szerint az autizmussal diagnosztizált gyermekek 70%-ának vannak gyomor- és bélrendszeri panaszai.
Tudományos előrelépés
Néhány éve a Frontiers in Cellular Neuroscience című folyóiratban közöltek egy tanulmányt, melyben kínai, filippin és amerikai kutatók mutattak példákat a bélbaktériumok fontosságára az ASD esetében. Ilyen volt például az, amikor a szülés fajtáját helyezték a középpontba, legyen az természetes vagy császármetszés, annak megfelelően, hogy melyik szülésnél milyen baktérium telepedik le a csecsemő belében. Az egyéb, a terhességben szerepet játszó faktorokról, legyen szó elhízásról, diétáról, vagy akár terhességi diabéteszről, szintén kiderült, hogy valamilyen kapcsolatban állnak az autizmussal.
A tanulmányban azt is leírják továbbá, hogy azok a gyermekek, akik az első három évük során antibiotikumoknak voltak kitéve, kevésbé változatos baktériumpopulációval rendelkeznek, s ez is összefüggésben állhat az ASD kialakulásának kockázatával, csakúgy, mint a terhesség alatti antibiotikum-szedés.
A szoptatás valószínűleg az újszülött bélbaktériumaiban betöltött szerepe miatt az ASD kockázatának csökkenésével jár. Érdekes, hogy a bélben lévő baktériumok ilyen jellegű változásai összefüggenek az ASD-vel, és azt is tapasztalták, hogy szintén összefüggésbe hozhatók a bélrendszerrel kapcsolatos rendellenességekkel, mint például a Crohn-betegséggel, vagy a gyulladásos bélbetegséggel.
A jelentés egy része a bélflóra modulálásáról és az autista gyerekek ily módon történő gyógyításáról szól. Ez a lenyűgöző áttekintés a probiotikumokat és a prebiotikumokat, valamint az étrendi beavatkozásokat vizsgálja, mint lehetséges terápiás eszközöket az ASD kezelésére. Emellett kapunk egy nagyon alaposan összeállított összefoglalót az összes olyan szakirodalomból, amely ezt a beavatkozást vizsgálja. A megfelelő diéta tehát bizonyítottan jó hatással van az autista gyermekek állapotára. A genetikai adottságoknak megfelelő táplálkozásról itt tudsz többet olvasni.
Ez a publikáció egy kifejezetten fontos dologra hívja fel a figyelmet: mégpedig az autizmus holisztikus megismerésére, amely nem csak az agyra összpontosít. A szerzők, kutatótársaikkal egyetemben, világosan megmutatták nekünk, hogy a bélflóra különböző változásai nem csak az autizmus velejárói, de kiváltói is lehetnek, fontos oksági szerepet is betölthetnek a betegség kialakulásában. Ez azt is jelenti egyben, hogyha képesek leszünk manipulálni a bél szervezetet, akkor a jövőben talán már a kezünkben lesz a kulcs az autizmus spektrum betegség gyógyítására.
Az egészség közös ügyünk, segítsük egymást jobb és minőségibb életet élni!
