A táplálkozás hatásai az emésztőrendszerre és a testsúlyra

Olvasási idő: 8 perc

Az emberek közötti egyéni különbözőség abban is megmutatkozik, hogy a sejtszintű energiatermelő folyamataink során milyen sebességgel alakítjuk át szervezetünkben az egyes tápanyagokat. Szakmai cikkünkben most ezzel fogunk foglalkozni.

Miből jutunk energiához?

Az emberi szervezetben az energiatermeléshez mindenekelőtt szénhidrátforrásokra és zsírban gazdag élelmiszerforrásokra van szükség. A fehérjék normál feltételek között csak csekély részét teszik ki ezeknek a folyamatoknak.

A sejtekben zajló energiatermelés, vagyis a tápanyag átalakítás számos biokémiai úton megvalósuló folyamat összessége, melynek során a táplálékkal elfogyasztott makro-tápanyagok átalakulnak a szervezet számára felhasználható más jellegű molekulákká, sejt szinten felhasználható energiává.

Az emésztőrendszeri sajátosságainkat tekintve különbözőségünk abban rejlik, hogy az előbb említett sejtszintű energiatermelő folyamatok kinél milyen sebességgel zajlanak, vagyis milyen a folyamatok során létrejövő anyagcseretermékek átalakulási üteme. Mindezek alapján vannak olyanok (gyorségetésű típus), akiknél gyorsabban, vannak olyanok (lassúégetésű típus), akiknél lassabban, és természetesen léteznek olyanok is (egyensúlyi típus), akiknél optimális sebességgel történnek a sejtszintű tápanyag átalakító folyamatok.

Dr. Watson klinikai pszichiáter megfigyelései alapján a tápanyag átalakítás sebessége szellemi és viselkedésbeli jegyekben is kifejeződik, kihat a fittségi állapotunkra és a táplálékokra adott reakcióinkra is.

Milyen típusok vannak?

A glyko, vagy más néven gyorségetésű típusok a szénhidrátokat túl gyorsan alakítják át sejtenergiává. Az égetési ráta nagyobb mennyiségű zsiradék és fehérjeforrás elfogyasztásával lassítható. Azért nevezzük őket fehérje típusoknak, mert ahhoz, hogy anyagcseréjük optimálisan működjön, javasolt minden étkezésük alkalmával több fehérjét és zsírt fogyasztaniuk, mint szénhidrátot.

A béta, vagy más néven lassúégetésű típusok a szénhidrátokat túl lassan alakítják át sejtenergiává. Az égetési ráta nagyobb mennyiségű szénhidrát elfogyasztásával gyorsítható. Azért nevezzük őket szénhidrát típusoknak, mert ahhoz, hogy anyagcseréjük optimálisan működjön, nekik inkább javasolt több szénhidrátot fogyasztani, mint fehérjét vagy zsírt.

Az egyensúlyi típusú emberek a szénhidrátokat optimális gyorsasággal alakítják át sejtenergiává, számukra javasolt az egyes tápanyagok közel egyforma arányú fogyasztása az egyes étkezések alkalmával, azért, hogy az optimálisan működő égetési ráta továbbra is fenntartható maradjon.

Te vajon melyik típushoz tartozol?

Ez anyagcseretípus mérés útján könnyedén kideríthető. Ha ismered a saját típusodat, azzal is tisztában leszel, milyen ételek segítik az egészségedet és a fogyásodat, és melyek azok, amiket inkább jobb, ha kerülsz.

Az, hogy az egyes tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) konkrétan mely élelmiszerforrásból származzanak, az számos más fontos tényező függvénye, mint pl. szubjektív igények, egyéni tolerancia, meglévő betegségek, vércsoport jellemzők.

Több tudományos kutatás, vagy akár saját megfigyelésünk is alátámaszthatja azt a tényt, hogy a táplálkozásnak jelentős hatása van közérzetünkre, napi teljesítményünkre, hangulatunkra, gondolkodásmódunkra, akár az egész személyiségünkre is.

Az 1950-es években Dr. Watson is tapasztalt összefüggéseket a kezelt betegei által elfogyasztott egyes tápanyagok és a személyiségükre vonatkozó tipikus ismertetőjegyek között. Munkásságának egy részét a „Nutrition and your mind” című könyvében publikálta.

Az általa felállított összefüggésekre ad magyarázatot a szintén általa megfigyelt sejtszintű energiatermelő folyamatok különbözősége.

Dr. Watson rájött, hogy bizonyos tápanyagok – a sejtszintű energiatermelő folyamatokra gyakorolt hatásuk révén -, megváltoztatják a vér pH értékét, és annak széndioxid-tartalmát. Ezzel összefüggésben rövid időn belül változott páciensei viselkedése is. Pontos mérései alapján meg tudta állapítani, hogy az egyes tápanyagok milyen módon hatnak a vénás vér pH értékére, és annak akár csekély mértékű ingadozását is hogyan befolyásolják; illetőleg a táplálkozás milyen viselkedésbeli változásokat indukál. Később megfigyeléseit a gyakorlatba is átültetve, számos páciense állapotában sikeres kezelést eredményezett.

Az egyes emésztőrendszeri sajátosságokkal rendelkező típusok (gyorségetésű-, lassúégetésű-, egyensúlyi típus) – dr. Watson szerint-, eltérő testi sajátosságokkal és viselkedésbeli jellemzőkkel rendelkeznek.

A következőkben felsorolunk dr. Watson által megfigyelt néhány személyiségbeli és testi ismertetőjegyet, mely azonban nem minden – az adott csoportba tartozó – egyénnél figyelhető meg.

A gyorségetésű típus néhány tipikus ismertetőjegyei:

  • hajlamos hiperaktivitásra
  • könnyen felidegesíthető
  • bár sok energiája van, gyakran érzi úgy magát, mint akit „felhúztak”, valójában mégis fáradt és sokszor „kiégett”
  • alacsony a stressz-toleranciája
  • hajlamos a vércukorszint ingadozásra
  • jó étvágyú, többnyire ennie kell ahhoz, hogy jól érezze magát
  • hajlamos túlsavasodásra
  • impulzív, nehezen kontrollálja érzéseit
  • jó szervező, de elkezdett tevékenységeit nehezen tudja befejezni
  • hajlamos mániákus depressziós fázisokra
  • rosszul tud koncentrálni, gondolatai sokszor elkalandoznak
  • aggódós, paranoiás, nagyon versenyorientált

A lassú égetésű típus néhány tipikus ismertetőjegyei:

  • hajlamos hipoaktivitásra (hiperaktivitás ellentéte)
  • bár kevés az energiája, az a nap folyamán nem ingadozik
  • izomtónusa csekély
  • gyakran fázik, különösen a lábak és kezek hidegek
  • csekély gyomorsavat és izzadtságot termel
  • étvágya nem túl nagy, ha mégis akkor édességekre
  • laza és higgadt személyiség
  • érzéseit könnyedén kontroll alatt tudja tartani
  • gyakran fáradt apatikus, vagy letargikus
  • hajlamos a depresszióra, a reménytelenség érzésére
  • rosszul tud koncentrálni

Az egyensúlyi típus ismertetőjegyei:

  • olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyek nem utalnak sem kimondottan a gyors-, sem kimondottan a lassú égetésre, mind a glyko-, mind a béta típus ismertetőjegyei megtalálhatóak náluk közel egyforma arányban
  • nincs hajlam sem hipoaktivitásra, sem hiperaktivitásra
  • a személyiségjegyeket illetően is középúton van a két szélsőséges típusra jellemző sajátosságok között.

Te vajon melyik típusba tartozol?

Forrás:
„Az azonos táplálkozás különböző embereknél különbözően hat a pszichére”
Dr. George Watson – Nutrition and your mind, 1950

Az egészség közös ügyünk, segítsük egymást jobb és minőségibb életet élni!