Így játszik a bélrendszered az elméddel

Olvasási idő: 8 perc

Az agyunk és a belünk beszél egymással, többnyire az idegek, vagy a felszabaduló bél- vagy stresszhormonok segítségével, de persze rengeteg más úton is történik kommunikáció. Azt már régóta tudjuk, hogy az érzelmi, vagy mentális állapotunk kihat az emésztésünkre és a bélműködésünkre.

Nemrég azonban már azt is elkezdtük kapiskálni, hogy ez fordítva is így van: a belünk is hatással van az agyunkra. És mivel sokkal egyszerűbb – és lássuk be, biztonságosabb is – a belet piszkálni, mint az agyat, így abban az esetben, ha kellő tapasztalatot szerzünk ezen a területen, jó eséllyel kezelhetünk így is több különböző mentális betegséget.

Ha ettél mostanában valamilyen különleges finomságot, észrevehetted, hogy sem fájdalom, sem egyéb kellemetlenség nem társult az élményhez, mivel a gyomrod és a bélrendszered azon volt, hogy zökkenőmentesen továbbjuttassa a bevitt táplálékot, s végül feldolgozza.

Az emésztőrendszerünket sokszor becézik a „második agyunknak”. Ennek az az oka, hogy a gyomrunkat a saját komplex idegrendszere irányítja, amely több száz millió neuronból áll – ez több, mint a gerincvelő összes idege.

Milyen hatással van az agyad a bélműködésedre?

Meg van az az emlék, amikor vizsga előtt rád jött a szapora? Vagy amikor ideges voltál, és érezted azokat a bizonyos pillangókat a hasadban? Ilyen az, amikor az agyad irányítja a gyomrod. Ha például erősen szorongsz, vagy stresszes vagy, az agyad még a gyomorsavad termelését is megváltoztatja az idegi kapcsolódási pontokon keresztül.

Hagyományosan azt gondolták, hogy az ilyen jellegű bélproblémák mögött a tudat alatt meghúzódó mentális állapotok (mint például a szorongás) állnak. A szorongás megváltoztatja a bélműködést. Idővel ez olyan kellemetlen állapotok kialakulásához vezethet, mint a hasmenés, hasi fájdalom, puffadás, túlzott teltség érzés.

Például azon emberek közül, akiknek irritábilis bél szindrómájuk van, vagy súlyos emésztési zavarral küzdenek, nagy százalékban szorongó típusok is. Az orvosok antidepresszánsokkal és pszichológiai kezeléssel próbálkoztak ezen bélpanaszok gyógyítására, változó sikerrel.

Valójában azonban rengeteg jel megy felfelé is, a bélből az agyba, legalább annyi, mint az agyból a bélbe. Felmerül hát a kérdés: lehet, hogy nagyobb sikerrel lehetne a bélműködés javításával gyógyítani a szorongást, mint fordítva? Az eddig összegyűlt bizonyítékok alapján elég nagy esély van rá.

Hogyan változtatja meg az emésztőrendszered a hangulatod?

Sydneyben 1002 ember életét követték nyomon 12 évig. Ezen emberek 50%-ának először szorongásos tünetei alakultak ki, s ezt követték a különböző bélproblémák. A másik fele a tesztalanyoknak azonban épp fordított tüneteket produkált. Más szóval, a kutatók azt vették észre, hogy egy, a mentális állapotuktól függetlenül kialakult bélbetegség változtatta meg a pszichéjüket.

Később egy nagyobb brit tanulmány során szintén hasonló eredményre jutottak, vagyis, hogy a pszichés stressz előre jelezheti a bélproblémák későbbi megjelenését, és vice versa.

Azt is tudjuk, hogy akik irritábilis bél szindrómában szenvednek, azoknak enyhe bélgyulladásuk is van, valamint, hogy egyes IBS-es páciensek szervezetében magas a citokinek szintje. Ezek gyulladásos melléktermékek, az immunválasz részei.

Egy másik vizsgálatból kiderült az is, hogy a citokinek egy bizonyos fajtája mind az IBS-es, mind a szorongásos emberek szervezetében jelentős növekedést mutatott. Vagyis minél magasabb a szorongási szint, annál magasabb a citokin szint is. Ezen információk alapján arra lehet következtetni, hogy a bélgyulladás olyan citokineket bocsájt ki, amelyek növelik a szorongást az irritábilis bél szindróma esetén.

Így hatnak a bélbaktériumaid az agyadra

Baktériumok milliárdjaival vannak tele a beleink, amelyek lehetnek jók, rosszak vagy közömbösek. A szánktól egészen a beleink végéig megtalálhatóak ezek a baktériumok, amelyek az idegrendszeren keresztül kommunikálnak, és az immunrendszerre is hatással vannak. A legújabb kutatások szerint ezek a baktériumok befolyásolhatják az agyi folyamatokat, így például egyes esetekben szorongáshoz, vagy depresszióhoz vezethetnek.

A bélbaktériumok megváltoztatása tehát megoldás lehet mind az agyi, mind a bélproblémák kezelése esetében, egyrészt diétával (az étrend megváltoztatása intenzíven meg tudja változtatni a bélbaktériumok összetételét is), másrészt különböző probiotikumok használatával. Utóbbiak a „jó” baktériumokat segítenek megtartani, míg a „rosszakat” elnyomni. A diéta pedig természetesen nem a különböző megszorító és szigorú étrendeket, fogyókúrákat jelenti, hanem a saját genetikai adottságaidnak megfelelő táplálkozást; ha érdekel, részleteket ITT találsz.

Ezek a megfigyelések a most még gyógyíthatatlan betegségek feltérképezésében és esetleges gyógyításában is nagy szerepet játszanak, például a bélműködés megváltozása, amely székrekedésben mutatkozik meg, a Parkinson-kór egyik első tünete.

Jelenleg a bél szerepét vizsgálják olyan neurológiai megbetegedések esetében is, mint például a sclerosis multiplex.

Amivel azonban ma még be kell érnünk, az az a tény, hogy a bél állapota és az agyműködés bizony sokszor szorosan összefüggnek, viszont már ez is egy rendkívüli előrelépés az ilyen jellegű betegségek vizsgálata szempontjából.

Az egészség közös ügyünk, segítsük egymást jobb és minőségibb életet élni!