Most akkor hizlal a tészta vagy sem? – Ezt tudnod kell, ha szereted
A tészta az ördögtől való – vagy mégsem?
Az elmúlt években a tésztafogyasztás mértéke jelentősen visszaesett, köszönhetően a szénhidrátban szegény, fehérjében és zsírban viszont gazdagabb diéták elterjedésének. A búzából készült tésztát hizlalónak kiáltották ki, és a világ folyamatosan fogyni vágyó fele inkább lemondott róla.
A közelmúltban viszont visszakapta jó hírét a tészta, ugyanis megjelent egy – természetesen olasz – kutatás, amely szerint fogyasztása egyáltalán nem függ össze a túlsúllyal. Sőt, a 23.000 embert bevonó vizsgálat eredménye szerint a tésztaevés még karcsúsít is, mivel a kérdéses ételt rendszeresen fogyasztók jobb derék-csípő arányokkal, illetve egészségesebb testtömeg-indexszel rendelkeztek.
De hol a hiba? Az igazság a tészta alakra gyakorolt hatásairól
A mediterrán étrend
Mi tesz rá egy olasz a tésztájára?
- Olívaolajat,
- zöldségeket, főleg paradicsomot,
- kevés, épp csak forgácsnyi kemény sajtot.
- Sovány húsokat, a zsírosabbak közül esetleg marhát, tengeri halakat,
- frissen szedett fűszernövényeket.
Mit tesz rá egy magyar vagy akár egy USA-beli amerikai? Kis túlzással, napraforgóolajban vagy zsírban készült „fél disznót”, rengeteg félzsíros-zsíros sajtot, akár többfélét is. Sokan tésztaszósz-alapporból, konzervből készített feltétet használnak, a paradicsomszószhoz pedig cukrot adnak… Az egyéb, például sajtos, tejfölös, sajtkrémes, tejszínes stb. szószokról nem is beszélve.
Ez annyit jelent, hogy a vizsgált olaszok azért egészségesek és karcsúak a tésztaevés ellenére is, mert a heti néhány spagetti mellett a mediterrán étrendnek megfelelően étkeznek, egészséges, könnyű alapanyagok felhasználásával. Nem cukroznak, nem alapporoznak, nem konzerveznek, és a többi étkezésük is hasonló jellegű.
A különbség tészta és tészta között
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az eredeti olasz receptekben nem fehérlisztes tészta szerepel, hanem durumtészta, vagyis teljes kiőrlésű alapanyag. Szénhidráttartalma természetesen ennek sem alacsonyabb finomlisztes társáénál, azonban glikémiás indexe igen. A vércukorszintre kedvezőbben hat, lassabb felszívódású szénhidrát – tehát laktatóbb, kevésbé hizlal és még egészségesebb is, mivel rosttartalommal is rendelkezik.
A tészta adagok mérete
Mennyit eszik egy magyar vagy egy amerikai a „bolognaiból” és mennyit egy olasz? Fontos megjegyezni, hogy a mediterrán népeknél egy szokásos adag étel jóval kisebb, mint például nálunk, és egyáltalán nem is eszik kipukkadásig magukat a tésztával. Ennek is köszönhető, hogy kevésbé híznak tőle.
Nem mindenki egyforma
Fontos kitérni az említettek mellett arra is, hogy az olaszok nagy része, táplálkozási típusa szerint szénhidrát- vagy egyensúlyi típus. Ez színtiszta genetika, hiszen a felmenőik már évtizedek, évszázadok óta a mediterrán étrend szerint étkeznek, ami egy zsírban, fehérjében szegényebb, szénhidrátban viszont alapvetően gazdagabb étrend. Ebbe születtek bele, az ő anyagcseréjüknek és testfelépítésüknek ez a természetes.
Ezzel szemben, például hazánkban rendkívül kevertek az emberek, sokan vannak a fehérjetípusok is, akiknek ugyanúgy ajánlgatják a számukra a mediterrán étrendet, noha őket kifejezetten hizlalja a keménytőben gazdag táplálkozás! Ezzel szemben, azt a bizonyos „fél disznót”, szigorúan nem tésztával, nyugodtan megehetik.
Ez a tény egyébként a kutatás eredményét is megmagyarázza: az alapvetően szénhidráttípus olaszok számára természetesen kedvező a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása. Míg a más módon étkező olasz tényleg egészségtelenebb és gömbölyűbb lesz, hiszen számára nem a steak, a szusi meg a hamburger az ideális – amik mostanság már egyre elterjedtebbek Olaszországban is. És a kutatásban 23.000 olasz vett részt… Ezt nem is érdemes tovább magyarázni.
Vajon Te „olasz” vagy „izlandi” típus vagy inkább? A tészta vagy a “fél disznó” növeli meg az energiádat? A paleo-jellegű vagy a mediterrán étkezéstől leszel karcsú? Most pofonegyszerűen megtudhatod – kattints ide!
